OK.
Vagy Xanadu legendája.

Új Magyar Lexikon Akadémia kiadó, Budapest. 1962.
Egy kukkot sem ír Xanaduról. Pedig ez egy jó lexikon.
6 kötet. Többször is gyorsabban segített, mint az internet.

Dave Dee Dozy Bicky Mick and Tich. Félelmetesen jó csapat volt.
Talán csak egy pici hiányzott ahhoz, hogy jobb legyen, mint a Beatles.

A legendát énekelve elbűvölnek. És aki hangszerelt zseni volt.
Többször is - sokszor - hallani egy hangot, amit csak az ostor csattanása okoz.

Rövid kitérő jön.
Kései korok olvasói nem tudják: mi az az ostor.
Az egy szerszám, az állatok terelésére használják. Rövid nyél, hosszú szíj.
Gyakorlottnak kell lenni ahhoz, hogy csattanjon. Pörgetni, forgatni, aztán a megfelelő pillanatban visszarántani. Kicsi fiúk a faluban sokat nevetgéltek rajtam, mire megtanultam. Aztán csattant.

OK.
Talán inkább Ockey.
Annyira odaadóan éneklik, hogy kis híján hihető.
Pedig az nem úgy van. Akinek minden rendben van, (az) Ő kiszállt közölünk.

Ha nincs semmi gond, akkor nagyon sok van.
Ott az elfekvőben nincs semmi gond. Jön a nővér, tisztába tesz.

+++

Ordít, üvölt.
Tokióban sérelmezik.
Fokvárosban is hallják. New Yorkban talán elnézőbbek, de ott is zavaró.
Ezt a zenét csak úgy lehet élvezni, ha minden gomb a maximumra van tekerve.

A falak rezegnek.
Nagyobb amplitúdóval, mint a szívem.
Csattan a szíj. Olyan hangerővel, hogy az fáj, nagyon.
Nem vagyok mazochista, de ez a fájdalom örömöt - gyönyört - okoz.

2013-08-25.
GyF.

OK.
Talán inkább Ockey.
Vagy Xanadu legendája.
(Hogyan mondják azt mások, hogy élvezik a zenét? Nem is sírnak.)

====================================

A szerk. beletúr:

Bicky = Beaky , és itt a 7. kötet segítsége: http://bit.ly/16PQyyO

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.