Kedves Gyuri !
Talán igaza van Auer Katinak !
A keddi Tisztviselőtelep / Tündérpalota látogatásunk egy sikeres program volt.
A csatolt összeállítást légy szíves a blogra feltenni.
Köszönjük:
puszi: Ági,
és egy időközben kért helyesbítés :
Kedves Gyuri !
Köszönöm hogy a Tündérpalota cikket feltetted a blogra.
Kérek szépen pontosítást !
Ez nem az én termékem, úgy kaptam készen és a képek sem az enyémek.
A szerző: Gregor Ica nekem ismerősöm .
Köszönöm ha javítod !
puszi: Ági
Tündérpalota,
a Népligettel szemben, magyar szecessziós stílusú épület. Főbejárata a Könyves Kálmán körút 40. szám alatt található. Jelenleg az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) székhelye.
Tisztviselőtelepen kirendeltségként működő gimnáziumból 1907-ben megalakult a Magyar Királyi Állami Főgimnázium. A diákok számának növekedése miatt szükségessé vált egy – a gimnáziumnak helyet adó – új épület létrehozása. Az épületet Gaál Mózes és Kőrössy Albert Kálmán építész közösen tervezték Gaál Mózes lett a a fiúgimnázium főigazgatója
A gimnázium 1911 májusában nyitotta meg kapuit a tanulók előtt, bár még ekkor sem volt egészen kész az épület. A korabeli iskolák között a legkorszerűbben kialakított és felszerelt gimnáziumnak számított a korabeli iskolai évkönyv Irta”, díszes homlokzatával szépen, fiatalosan néz a Népligetre, melynek lombos fái közül úgy hat a szemlélőre, miként ha tündérkastély volna” innen az elnevezés
egy 1924 szeptemberében kelt minisztériumi rendelet következtében a Tündérpalota nagy részét a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteménye vette át
Az épület múzeumi részét 1972-ig az önállóvá vált Néprajzi Múzeum használta. A gimnázium jogutódja 1972–1976 között nyomdaipari szakközépiskolaként volt jelen az épületben, majd megszűnése után a Radnai Béla Gyors- és Gépíró Szakiskola költözött a helyé, amely így raktárként, kiállítások helyszíneként funkcionált
1977-től városképi jelentősége miatt a Tündérpalota műemléki védelem alá került. az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum költözött az egyre romló állapotú épület különböző részeibe, máig használva őket. 2013-ban az épület nagyfokú felújításon esett át
Tisztviselő telep
1880-as évek elején A lakásviszonyok javítására létrehozott civil önszerveződés,a Házépítő Tisztviselők Egyesülete által indított kezdeményezés – ahogy ma ismerjük: a józsefvárosi Tisztviselőtelep.
Bár a főváros a telkeket töredékárért bocsátotta rendelkezésre, az építkezés kezdetére így is éveket kellett várni, amíg az egyesület megszerezte a kezdőtőkét. 1887-ben nyolcvan ház állt már a telepen, és ugyan tulajdonosaik többségben valóban tisztviselő volt, de voltak köztük írók, bírák, lapszerkesztők, tanárok is. Modern élet folyt a város peremén, kezdettől volt vízvezeték, csatornahálózat, először légszesszel világítottak, az utakat burkolták és fákat ültettek. Az 1890-es években saját postahivatalt és távíróállomást, később lóvasutat is kapott a te
Bobula János építész négyféle típustervet készített a telep házaihoz. ( Babula tervezte az Andrássy u 60 at ( -ma terror háza és az Anrássy út 62 öt saját családja számára–ma török kultúra háza)
A telkek nagysága 650-1440 négyzetméter között váltakozott, a nagy kertek miatt igazi kisvárosi hangulatot teremtettek. igy az egész telep egy nagy park jellegét visel, melyben közbe-közbe családi házak állanak
A telep meghatározó épülete a katolikus templom
A Székesfőváros az Örömvölgy-dűlőben a Rezső téren ingyen telket adományozott a templomépítés céljára
Az Egyesület 1909-ben felkérte Izabella főhercegnőt az építés legfőbb védasszonyának. 1913-ban az ő kifejezett kívánságára az Egyesület felkérte I. Ferenc József királyt, engedje meg, hogy az építendő „Magyarok Nagyasszonya" templomot 80. születésnapján, hosszú uralkodásának emlékére, jubileumi templomnak nevezhesse el. A királyi engedélyről tanúskodik a kupola belső felirata. A király 100 000 koronát adott a templom építéséhez.
A templomépítési folyamatot az első világháboru állította le A templomépítő bizottság azonban szívósan dolgozott tovább Izabella főhercegnő irányításáva dr. Kismarty Lechner Jenő ( lechner Ödön unokaöccse) műegyetemi tanár tervét fogadták el
Az elkészült templomot Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás 1931. október 8-án szentelte fel ünnepélyes keretek között. A szertartáson – a teret betöltő hívekkel együtt – Horthy Miklós kormányzó és felesége is részt vett.
A teret amelyen a templom áll eredetileg Rezső térnek nevezték Rudolf osztrák–magyar trónörökös után, akit a korabeli magyar sajtó „Rezső királyfiként” emlegetett. 1938-ban kapta a Magyarok Nagyasszonya tér elnevezést a templom után, 2016 ban a tér felét Szenes Ivánról nevezték el-
Néhány érdekesség a tisztviselő telepről
A Rezső téren alakult meg az FTC az itt focizgató un. 11-ek bandájából
az 1900. december 3-án megalakított FTC “football” osztályának alapját adó „11-ek bandája” emlékére 2014. májusában a budapesti Rezső téren ültetettek fákat és kis emléktáblákkal név szerint megemkékeztek a bandatagokról
A telepen bérelt egy kétszobás lakást Babits Mihály három évig, amig a tündérpalota gimnáziumban tanitott De . Játszottam a kezével című, 1915-ös szerelmes verse megjelenésekor (az első világháború második évében) hazafiatlansággal vádolták, s elvesztette tanári állását
A telepen lakott Grósz Bella is Jókai öregkori fiatal felesége
A telep lakója volt Hugonnai Vilma is, az elcő magyar orvosnő. 1879. február 3-án védte meg disszertációját a zürichi egyetemen amit magyarországon csak 28 évvel később ismertek el addig bábaasszonyként dolgozott
A telep egyik házában forgatták Sánor Mátyás film egyes jeleneteit
a telepen élt az egyik legnépszerübb slágergyáros Szenes iván A kaput kotta disziti A ház mellett áll a Szenes szinház épülete
Május 1 Ruhagyár is itt működött valamikor
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.