Emlékeztető

Június 29-én indultunk.

Ez volt túránk minden kétséget kizáróan első napja. Ami említésre méltó:

1.) Hochosterwitz vára
Walt Disney: Hófehérke és a hét törpe. A tizennégy kapu.
(És a negyedik napon Klagenfurt, Minimundus, ott kicsinyítve láthattuk.)

2.) St. Veit belvárosa
Szabó László felülmúlta azt, amit a helyi - hivatásos- idegenvezető nyújtani tudott volna.

3.) Este, a szállás elfoglalása után.
Néhányan elhajoltak, hangosan mulattak.
Semmi kétség: ilyen sokan ilyen sokat együtt nevetni ritkaság.


Szép kitérő jön.

Indokolása annak, hogy miért sikerült ez a leírás az indokoltnál hosszabbra.
És hogy miért csak mostanra készült el. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy ilyen tömör legyen.

Winston Churchill. Egy.

(Kevesen vannak, akiknek a nevét nem illendő monogrammal rövidíteni.)
Még a második világháború első éveiben történt. Dél-angliai kisváros polgármestere levelet írt.
Kérte a miniszterelnököt, hogy egy egyórás beszéddel avassa fel az őszre elkészülő új iskolát.
Churchill utasította titkárnőjét:
Küldjön igenlő választ és két nappal a tervezett időpont előtt figyelmeztesse őt, hogy felkészüljön a beszédre.
Jöttek Hitler borzalmai. A jó oldal folyamatos vereségei.
A dél-angliai kisváros polgármestere újra levelet írt. „Jobb lenne, ha a beszéd csak félórás lenne. Félünk”.
Churchill utasította titkárnőjét: küldjön igenlő választ és egy héttel a tervezett időpont előtt figyelmeztesse őt, hogy felkészüljön a beszédre. Romlott a helyzet, Göring már bombázott.
Két nappal az esedékes időpont előtt a polgármester megint újra levelet írt.
Jobb lenne, ha a beszéd csak öt percig tartana. „Miniszterelnök Úr! Nagyon félünk”.
Churchill utasította titkárnőjét: küldjön lemondó választ.
„Nincs erre időm. Mert: egy egyórás beszédre két nap felkészülés elég.
Egy félórás beszédre felkészülni kell egy hét. Egy ötpercesre sokkal több kell.”

A második nap.

Sok programot zsúfoltunk egymás mögé.

1.) Panoráma út Villachból.
Az első állomás a leomlott vörös kőfal.
Láthattuk a korábban kedvenccé vált Mangart (2679m) csúcsát.
A második, a legfölső, még busszal elérhető kilátó pont.
Szép kilátás volt, ráláttunk a még ránk váró gyönyörű helyekre: Ossiacher-tó, Wörth-i tó.
Nemes verseny volt a zászlórúd megmászására. Jó lett volna, ha valamelyikünk feljut a zászlóig.
Átfesthette volna a piros-fehér-piros trikolor alsó sávját zöldre.

2.) A makett Villachban
Karintia felülről sehonnan máshonnan (még repülőgépről) sem látható így.

3.) Ossiach
Minden igyekezetünk hiábavaló volt.
Laci bácsi előadásából II. Boleszláv történetét megismerhettük, a sírját láttuk.
De: egy esküvő, meg egy koncert - énekes főpróbája miatt, a legszebb helyekre nem sikerült bejutni.
Majd legközelebb. A városka hangulata kárpótolt, a tó látványa, a kertvendéglő többeknek élmény marad.

4.) Maria Wörth,
Elvált az „A” és a „B” túra.
Előbbiek gyors léptekkel fölgyalogoltak a Pyramidenkogelre.
Utóbbiak megtekintették a város legnevezetesebb látnivalóit, majd egy rövid - szintkülönbség nélküli, erdei, várrommal és templommal fűszerezett - sétával megszakítva, busszal érkeztek a kilátóhoz.

Föntről a kilátóból sok szépet lehetett látni.
Azt a félszigetet, s az onnan egy kedves kis fahíddal elérhető keskeny szigetet is, amit sajnos közelről nem élvezhettünk. A fizetős strand nem engedte. Sőt.

Kisebb baj történt, a túravezető slendriánsága miatt.
Két túratársunkért vissza kellett szaladni. Kommunikációs zavar okán elmaradtak tőlünk.

5.) Este.
Többen is fürcsiztek a medencében.
Mások a sörözést, a nevetgélést választották.
A hangoskodástól hiába lettek eltiltva, nem fogadtak szót. Ejnye!
 

Szép kitérő jön.

Winston Churchill. Kettő.

Telefonon, türelmetlen hangon kérte Eisenhower tábornokot.
(A D day, a partraszállás parancsnokát, későbbi USA elnököt.)
Mint Anglia miniszterelnöke személyesen szeretné látni a hadműveletet!
„Parancsnok úr, jelölje meg, hogy melyik hajón lehetek ott.” Eisenhower ettől elzárkózott.
„Ön, mint Anglia miniszterelnöke nem kockáztathatja az életét!” Összevitatkoztak. Letették a telefont.
Eisenhower azonnal hívta az angol királyt. Beszámolt neki az előző beszélgetésről.
Kevés ember hívását fogadta VI. György, de Eisenhowerét igen.
És rögtön magához rendelte miniszterelnökét. Azt mondta neki:
„Ha Ön élete kockáztatásával szeretne részt venni a hadműveletben, akkor én sem mutatkozhatom gyávának. Természetesen magam is ott leszek azon a hajón. Legfeljebb mindketten meghalunk. Angliát majd megsegíti, elirányítja a Mindenható. Ez volt „A király beszéde.”  Nem az, amit a filmen láttunk.
Churchill meghajolt, távozott. Ez a kérdés nem került elő többé. Mindenki szorgalmasan hallgatott.
 

A harmadik nap

1.) A vízesések rövid bemelegítést adtak a „nagy” túrához.

 2.)Gerlitzen.
Nem nyújtotta azt az élményt, amit a leírások ígértek.
A felvonókra váltandó jegyek ügyében kissé nehézkesen haladtunk.
De azért szép volt. Navigátoraink sokat segítettek, nélkülük zűrös helyzetekbe kerülhettünk volna.
 
3.)Villach, Landskron vára
Látványos hely, visszamenőleg fölpillanthattunk az alig egy órányira elhagyott hegyre, a felvonóra.
Szegény rabmadár, ha nem is törött szárnnyal, fotóalanyként állt a ketrecben.
 
4.) A legtöbb energiával megáldott túratársaink meglátogatták Villach belvárosát.
Tisztelet nekik. A többség már zuhanyra, úszkálásra, hideg italokra vágyott. Iszonyatos forróság volt.
 
5.) Este foci EB döntő.
A pincehelyiség mintha légkondis lett volna, a hatalmas kivetítő sokak élvezetét segítette.
 

Szép kitérő jön.

Winston Churchill. Három.

Még a legnagyobb bajok, a bombázások előtt történt.
A nyugatra nyomuló náci horda már mindenkit legyőzött, egyetlen még álló ellenfele Anglia volt.
Anglia kormánya kihelyezett ülést tartott egy vidéki kisvárosban, egy szállodában.
A szálló portása udvariasan fogadta minden idők legnagyobb politikusát. Azt mondta:
„Miniszterelnök Úr, egyedül maradtunk. Jönnek a németek, mi lesz velünk? Végünk van!
Churchill elképesztő válasza: „Valóban. Bejutottunk a döntőbe, de hazai pályán vívjuk meg.”
 

Túravezetőként, mindezt azért írom, mert volt, hogy nagyon egyedül maradtam.
Szállásadónk, az ossiachi esküvő, a koncert főpróba, meg az amúgy nélkülözhetetlen segítőim.
Időnként nehezen megoldható helyzetek elé állítottak. (Nos, ezek azok, amikről nem beszélünk.)


4. nap

Ez volt a túra minden kétséget kizáróan negyedik napja.

Minimundus, Klagenfurt. Újra láttuk Hochosterwitz várát.
És sok olyan építményt, amit a korábbi évek túráin közösen már láttunk.
A többi épület makettje is látványos volt, bár roncsolta az élményt, hogy nehezen volt jól fotózható.
 

GyF

2012. július.

 

Ps1: Az út főszereplői között van - szenzációsan jó - pilótánk: Sinka István.

Ps2: Pazar fényképek segítik a visszaemlékezést a blogon: ( a köv. cikk - a szerk. )

Ps3: A Churchill történetek nem feltétlenül igazak. De több forrásból is olvashatóak.